Sötét · 1277 nappal ezelőtt

Natalie Shau képei kissé depresszívek, de egy gyors szemlét megérdemelnek.

link via: Ektopia

— Szilveszter

Fejezetek · 1330 nappal ezelőtt

Az itthon is kapható Penguin Books könyvsorozat népszerűsítésére születtek az alábbi nagyon ötletes hirdetések, amelyek egy-egy regényes jelenet képi “leírására” vállalkoztak. Például arra, hogy a feleség és szeretője egymásnak esik, hazajön a férj, meglátja az idegen férfi fotelon felejtett kabátját, uralhatatlan düh hatalmasodik el rajta, és megragadja a hatalmas ollót…

(A képek kattintás után nagy méretben is láthatók.)

És a negyedik itt.

link via: Ads of The World

— Szilveszter

Noé márkája · 1359 nappal ezelőtt

A külföldi ügynökségek gyakorlatában sokszor előfordul, hogy bibliai utalásokat használnak egy-egy kreatívhoz, s a hírveréshez olykor a botránytól vagy az ízléstelen megoldásoktól sem riadnak vissza. Az alábbi hirdetés nem ezek közé tartozik. Roppant szellemesen egy borra hívja fel a figyelmet “nagyszerű mindenféle húshoz és sülthöz” üzenettel. A kép főszereplője Noé, előszeretettel hódol a kulináris élvezeteknek. Érthető, hogy nem minden hátsó szándék nélkül nyitja meg bárkája kapuit a seregnyi állat előtt, amelyek a konyhaasztalon végzik majd. Bár alaposan elmélyedve a grafika részleteteiben belátható, hogy jó bor ide vagy oda, a gyíkhúshoz azért gyomor kell.

(Nagyobb méretben a képre kattintva látható!)

— Szilveszter

Irányvonalak · 1406 nappal ezelőtt

Illetve vonalkód-irányzatok. Mennyivel izgalmasabbak így! (A kép alatt még több.)

via: Dark Roasted Blend

— Szilveszter

F_ck art! · 1466 nappal ezelőtt

A címlapfotón öntudatos gyurma-Warhol. Ha a graffiti művészet, Brad Pitt venne-e a nappalijába egy Bansky -t? Az új culture / contre-culture magazin első száma ad erre egyfajta választ. Typofonderie fontokkal szerkesztve. Mert francia.

— dia

Arcok, színek · 1513 nappal ezelőtt

Nem szükséges sokat hozzáfűzni Sam Weber munkáihoz, egyszerűen jól esik nézni őket. (Kép alatt galéria!)

link via: The Serif

— Szilveszter

Kicsavart épületek · 1520 nappal ezelőtt

Ma már minden megvalósítható, amit az építészek elgondolnak; a modern múzeumok e tekintetben a legjobb példaként állnak előttünk. Csodaszámba ment, s megy a spanyol Guggenheim múzeum épülete, de ugyanígy csodájára jártak a meghökkentő formájú herfordi modern művészeti múzeumnak is Németországban. Torontóban pedig idén épült fel a Royal Ontario Museum, egy újabb a kicsavart szerkezetű épületek sorában.

— Szilveszter

Iszunk, ha meghalunk is.. · 1535 nappal ezelőtt

Mondjuk Long Island Ice Tea-t, vagy bármi mást. Ez a kis kalkulátor a testsúlyod és a nemed alapján kiszámolja, hogy a választott szeszből mennyi kell, hogy szó szerint a sárga földig idd magad és maradj is ott. Mert meghalsz. Egészségetekre!

Azért nem kell mindent elhinni, amit a zinterneten olvastok. Pl. még én is élek…

It would take 8 Long Island Iced Teas to kill me

— carlos

Drive, Bobby, drive... · 1540 nappal ezelőtt

Azt hiszem, mindannyian megérdemlünk 3 perc 20 másodperc gyönyört Bobby McFerrintől. És ha már az előző post a vezetésről szólt, maradjunk az úton és vezessünk egy kicsit. Vagyis majd ő vezet minket.

—

Falra hányt firka · 1547 nappal ezelőtt

Pont, pont, vesszőcske… Itt ugyan se pont, se vessző, egyetlen vonallal készül el a rajz. Kicsit hosszú, érdemes beletekerni…

link via: chuwi

— Szilveszter

Megjönni Párizsból · 1548 nappal ezelőtt

Mit láttam. Hibátlan díszletek között, hibátlan kosztümökben, hibátlan kopott vörös bársonyos pici párizsi színházban. Molière: Don Juan eredeti nyelven (gondolom hibátlanul).

Philippe Torreton

au théâtre Marigny

—

Város-kép · 1548 nappal ezelőtt

A városok mocskának időleges felszámolására az utcai művészek több módszert kitaláltak. A teleragasztott felületekbe egyébként is sok minden belelátható, kis rásegítéssel azonban dekoratívabb az eredmény. Teljes plakátmentesítést vagy hangyányi esztétikát?

— Szilveszter

Az ember, aki homokba rajzol · 1549 nappal ezelőtt

Jim Denevan művészete nem a maradandóságnak állít emléket. Homokrajzait elfújja a szél, nekünk pedig marad néhány fotó, amit megcsodálhatunk.

— Szilveszter

Niagara az utcán · 1554 nappal ezelőtt

A street art ezen fajtájáról fotók tucatjai keringenek a hálón, élvezeti értékükből mégsem veszítenek.

link via: Amazing things

— Szilveszter

Az Animáció Világnapja · 1565 nappal ezelőtt

Ma van! Budapesten négy helyszín (Uránia Nemzeti Filmszínház, a Toldi Art + Odeon Lloyd mozi, illetve a Novus Művészeti Iskola) várja mindazokat, akik brucewillis helyett inkább Bruno Bozzetto-t és társait választják.

Egy kis kedvcsináló:

Részletes program a kép alatt.

—

Hegyezd a füled... · 1567 nappal ezelőtt

Balra: Tündi

Jobbra: Tünde

Dr. Nagy Lajos jóvoltából mostantól bárkiből (akinek elég mély a pénztárcája és New Yorkban lakik) lehet hegyes fülű tündelány vagy tündefiú. Az esztétikum megkérdőjelezhető, ám a hatás – állítólag – garantált: tökéletes hallás, tökéletes zeneélmény és társai. Hamarosan Magyarországon is! Juhéj…

Legyél Európa első audiofülei között!

link via: The Presurfer

—

Kiaknázott lehetőségek · 1573 nappal ezelőtt

A talált tárgyaknak új formát adni a mai napig népszerű tevékenység. Az észt Mati Karmin például hajóaknákból készít bútorokat és egyéb hétköznapi eszközöket. Nehéz eldönteni, mennyire sikerülhet így a háború rémségeit megszelídíteni, egyáltalán ez-e a cél;mindenesetre az aknabútorok és használati tárgyak látványa sajátos élményt nyújt.

— Szilveszter

Asztalra fel! · 1575 nappal ezelőtt

Asztalizene. ’78-asok, ’79-esek, ezt a darabot feltétlenül meg kell néznetek a Radnóti színházban! Arra jártam, és nem számítottam rá, hogy ezzel úgy sikerül befejeznem a napot, hogy még valami letaglóz a mai hajtás után. Magadra fogsz ismerni benne, kedves fiatal felnőttkorú, pesti ill. budai lakos, és a poénokon ha szakadsz a nevetéstől, az azt jelenti, tudsz magadon nevetni.
Írta: Térey János, Rendezte: id. Bagossy László, nem sorolom fel a neves színészgárda tagjait, az itt megtekinthető, csak egy név: Kovács Patrícia elképesztően jól játszik. A díszlet hűen tükrözi a szombat éjszakák hangulatát, végtelenül minimál és ötletes. Kép a PORT.hu-ról.

—

Platón barlangja · 1575 nappal ezelőtt

Mindent fogyasztunk és minden mennyiségben. Új világunkban a vásárlás jószerivel szakrális tevékenységgé vált; fogyasztói igényeink pedig kíméletlenül meghaladják szükségleteinket. Íme, egy találó művészi reakció a jelenségre a brit Tim Noble és Sue Webster jóvoltából. A megvilágított szeméthalom árnyékot vet a falra. Magunkra ismerünk?

link via: Design Pumpa

— Szilveszter

Kreáld, nyomtasd, hajtogasd! · 1584 nappal ezelőtt

Ők a Speakerdogok. Kis papírszörnyecskék, színesek, roppant félelmetesek (valójában csak emberkednek, dobozkodnak, és leginkább őrültségeket “beszélnek”). Szóval elsősorban mókásak és szerethetők. Kísérőajándéknak, dekorációnak ideálisak, ráadásul papír, nyomtató és ragasztó segítségével bárki örökbefogadhat egyet-egyet közülük, vagy tervezhet egy teljesen újat is.

— Szilveszter

Fin(n)omságok · 1585 nappal ezelőtt

Eddig is tudtuk, hogy a finnek kiváló autóversenyzőkkel és igazi Mikulással büszkélkedhetnek, jól viselik a hideget és az alkoholt. A Pekka nevű finn ügynökség pedig tanúsítja, rokonaink grafikában is otthonosan mozognak. Ízlések és pofonok, a hivatkozott ügyfélkör és a munkák magukért beszélnek.

— Szilveszter

LoveFm · 1588 nappal ezelőtt

Újabb hasznos webapp teheti rövidebbé az éjszakákat. A loveFm névre keresztelt szoftvernek csak megadjuk last.fm accountunkat és kezdődhet a móka: képek a flickr-ről, videók a Youtube-ról, wikipedia, similar artist…és még egy-két apróság.

—

Megint a bűn · 1592 nappal ezelőtt

Novák Erik korábban a Nyóckerrel robbantott mint forgatókönyvíró és producer. Animációs filmjét akkor sorozatosan nemzetközi sikerek követték. Rendezőként témaválasztásban most sem ment messzire, amikor a Zuhanórepülést álmodta meg. Így hát középpontban újra a bűn. Maga a film nem okoz csalódást, sőt az első magyar akciófilm, ami a nézőt nem érez cikinek, sőt. A Zuhanórepülés készítői ugyanis nem estek a direkt hollywoodi mintakövetés hibájába tanulva az ilyen jellegű hazai filmek bukásából, lásd anno: Európa expressz. A Zuhanórepülés készítői a túlzó és valószerűtlen látványelemek helyett a realista ábrázolást választották. Az eredmény meghökkentő. Noha a forgatókönyv sok apró részletet felületesen kezel, összességében a bemutatott budapesti alvilág hihetőnek hat, még ha a börtönből szabadult drogdealer (Nagy Zsolt) visszaesés-történetének elbeszélésével vannak is problémák. Mindezért persze kárpótolnak a sokkolóan véres, brutális jelenetek, amelyek mindegyike profi filmes látásmódról árulkodik. Persze, többet igy sem kapunk a filmtől, mint amennyit egy jó akciófilm nyújtani tudna, de ez bőven elég. Nincsenek rendező túlvállalások, a kész anyag úgy jó, ahogy van.

— Szilveszter

História csehül · 1606 nappal ezelőtt

Az Őfelsége pincére voltam csak a felszínen teremt idilli világot, a szépség mögött ott a rút, a jóban pedig a rossz. Menzel legújabb filmje ebben is híven követi Hrabal azonos című regényének világát, amelynek mélyén a cseh és a közép-kelet-európai keserves történelemmel való szembenézés lapul meg. Ennek köszönhetően a film minden bája és iróniája ellenére nyomasztó évtizedeket mutat be a sörivós békeidőkből kiindulva a második világháború vérzivatarán keresztül a csehszlovák „álom-állam” megszületéséig, minden egyes ideológiai torszülemény totális értelmetlenségét ábrázolva. A választott nézőpont Jan Dité-é, a töpszli pikolófiúból milliomossá avanzsált, sunyi, karrierista, elvtelen figuráé, aki kevésbé tehetségének, semmint ízléstelen ügyeskedésének köszöntheti szerencséjét (noha ennek ellenére szeretni fogják a nézők). Mindenesetre Dité alakoskodó karaktere hívja fel a figyelmet, hogy a múlt század csúfos törtelméből mindegyik európai ország mocskosul kivette a részét, mindegyiknek van mit szemére vetni. De a film élvezeti értékhez nem szükséges ennyire aláásni, hiszen Harabal világát és humorát Menzel e nélkül is kitűnően adaptálja. A cseh sörök, a bordélyok, a finom étkek, a helyi mágnások, modoros urak és pénzéhes nők abszurd világa mindenkit nevetésre késztet; míg a kedélyes nosztalgiázás valójában szomorú múltbéli eseményekre irányítja a figyelmet. Nagyszerű film, alapmű.

— Szilveszter

Celofánvíz, vattafelhő · 1667 nappal ezelőtt

Az immár igazi rendezővé érett Michel Gondrynak Az álom tudománya című filmje nem hordoz túlzottan markáns üzenetet a világ nagy dolgairól, de jobb is így. Poénos és kedves sztorit formál a gyermekkorból visszamaradt és szinte változás nélkül megőrzött kreativitásról. A film huszonéves hőse, Stéphane (Gael Garciá Bernal) aki önmagának is inkább paródiája, naptárgrafikusként ténykedik, robotol, és összemossa a vérvalót álombéli viselt dolgaival. Igazán flúgos álomgyártó ténykedésének vagyunk szemtanúi. Annak, ahogyan a visszafogott fiú egy csapásra nőfaló szuperhőssé válik valahol a képzeletben és az azon túli – vizuális gegekben jócskán bővelkedő – világban. S hogy a filmből ontott, kivételesen eredeti képi megoldások ne türemkedjenek öncélúságukkal, egy elmésen hozzájuk illesztett ügyetlen, de bájos szerelem bontakozik ki a történetben. Apropó látványosság: a film ereje. Delíriumos utazás a klasszikus, tehát még nem számítógépes technikával készült animációs (vagy ezeket imitáló) filmek világában: celofánvíz, vattafelhő, papírváros és a többi. Öröm látni a jobbnál jobb ötleteket, és öröm hallgatni a vicces dialógusokat. A némi szeretnivaló defektussal megáldott vagy -vert egyedi karakterek pedig csak tovább színezik az amúgy is színes mozit.

— Szilveszter

Katzenjammerológia · 1679 nappal ezelőtt

A szépirodalom, a Jaj a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposan című opusz szerzőpárosa – Cserna-Szabó András és Darida Benedek – kutatási eredményei szerint kuplerájok, kocsmák, bódító csodaszerek káros következményeként született, s születik mindmáig. A szerzők arra tesznek javaslatot, hogy az irodalom története során keletkezett megannyi mítosz, hősiesség, morál és egyebek mellet érdemes volna felhajtani az abroszt és megtekinteni, mi is folyik a padlón. Ne részletezzük; az elbeszélők tudósítása nyomán azonban annyi elárulható: minden, méghozzá bő lére eresztve. Merthogy a kultúrák történetét végigkíséri a gazdag gasztronómia, hamis bölcselkedések, lakomák; s ami ezekkel jár, szajhák és lerészegedés. Szókratész óta egészen máig. A szentesi fenegyerekek mókás álértekezői modorban alkotnak táplálkozástörténeti művet a gyötrelmes másnaposság gyógyírjaként szolgáló, hasznos, illetve kipróbálásra teljesen alkalmatlan receptekkel megtoldva. Az ember az, amit eszik, amit iszik, és…, de ne folytassuk. Az olvasó tehát szórakoztató kultúrtörténeti könyvet tarthat kezében, amelyet az ismeretszerzés okán túl praktikussági szempontból is javallott forgatni. Csitítsuk az esetleges másnaposság pokoltüzét, s ha a kiegészítő recepteknek nincs is foganatja, a pofásan tipografált, gazdagon illusztrált kiadványhoz mellékelt “rókacsapda” még bevethető. Emlékezetes hempergést a hazai és a világirodalom eláztatott kerevetén! (Részlet a szövegből.)

— Szilveszter

B mint Tarantino · 1687 nappal ezelőtt

Bár sokan vélelmezik, hogy az agyonidézett Ponyvaregény, Jackie Brown, Kill Bill stb., sikere után egyszer csak Tarantino is kimerül, ez az idő mindenesetre késlekedni látszik. A Haláliztos (Death Proof) – régi alkotótársával, Robert Rodriguezzel forgatott kétrészes Grindhouse itthon is bemutatott és még látható első része – a B-től az abc utolsó karakteréig terjedő alsóbb kategóriás amerikai mozifilmek világához nyúlik vissza. Egészen a 70-es évekig, amikor az ilyen típusú filmek főleg az USA-ban élték reneszánszukat. Csupa klisédömping. Na most, Tarantino egyrészt tiszteleg a műfaj „mestereinek”, másrészt saját alkotói világát parodizálja. Egyetlen szálon futó „rémminimál” sztori, pletyka-dialógusokra épülő üres tartalom, tele poénnal, apró geggel; a látványvilág pedig egy az egyben nosztalgiázik. 70-es évek (amúgy napjainkban játszódó história), autók, csajok, pia, mozihangulat, elszakadó és monokrómba forduló jelenetek, karcos, sistergő képsorok. Merő stilizáltság. Önmagában vicc, hogy a huszadrangú filmek egykori sztárja, Kurt Russell kapta a mizantróp és kéjgyilkos Stuntman Mike szerepét. A kivénhedt és talán sosemvolt kaszkadőr Halálbiztos nevű autójával halálbiztosan öli a kiszemelt lányokat, mígnem úgy fordulnak az események, hogy vadászból üldözötté válik. Fölfelé esztétizált erőszak, trágárság, cool zene, B-mozi és ami Tarantino. Márpedig az ő kezeiben a jelentéktelen bugyutaság is fölöttébb értékelhető színezet kap.

— Szilveszter

Zodiákombákom · 1695 nappal ezelőtt

A méltán (el)ismert amerikai rendező, David Fincher a pszichedelikus thriller víziókat s effektusokat ügyesen kergeti a vásznon, nagy ívű és sikeres munkákat (Hetedik, Harcosok klubja, Pánikszoba) jegyez. Legújabbja, a Zodiákus (Zodiac) azonban halványabb lenyomata a tőle megszokott alkotói teljesítménynek. A ’60-as, ’70-es években egy valóban megtörtént máig feltáratlan San Franciscó-i sorozatgyilkosságot idéz újra; és kínál lehetséges választ a környéket rettegésben tartó, a vezető lapoknak ölési terveiről leveleket küldözgető tettes személyére. A téma a ’70-es évek retróhangulatába ágyazva egészen megkapó, ráadásul az operatőr (Harris Savides) képeinek köszönhetően nem okoz nehézséget ebbe a világba belehelyezkedni. Kevésbé előnyös, hogy a játékidő előrehaladtával fő mellékszereplőnk (Jake Gyllenhaal) részben a levelek okkultista ákombákomaiban elmerülve rekonstruálja a múltbéli eseményeket mindinkább az őrület gyűrött jegyeit viselve arcán. A túlságosan elnyújtott Zodiákus egy ideig kitűnő zsánerfilm, mígnem kitermeli a fölösleges szálakat, és fölhalmozza a kilógó jeleneteket, csak hogy rámutasson a valószínűsített gyilkosra. A filmet így éppen erőltetett megoldáskeresése fojtogatja, és kétségtelenül a Fincherre inkább jellemző hangulati elemek tartják életben. Ha ezekből volna több, a néző jótékonyan megfeledkezne a titok megfejtésének kényszeres akarásától, s egy remek mozit tudna maga mögött.

— Szilveszter

The Bloody Olive · 1716 nappal ezelőtt

10 perc szerelem
10 perc krimi
10 perc összeesküvés
10 perc összeesküvés
10 perc összeesküvés
10 perc összeesküvés
10 perc gyilkosság
10 perc váratlan meglepetés
10 perc gyilkosság
10 perc ki-kicsoda és mit-miért
10 perc irónai és szatíra
10 perc szerelem
10 perc ármány
10 perc sherlockholmes
10 perc rendőri intézkedés
10 perc tökély

Enjoy:

link via: Sum Res Cogitans

—

Hogy is van ez... · 1732 nappal ezelőtt

a szex?

GOODMagazine presents:

—

Vezessss!!! · 1737 nappal ezelőtt

Az egyik legbrutálisabb tcr Írországból, vezetésbiztonság témakörben. Gyönyörű. Személy szerint egy kis vért még el tudnék viselni – viva la naturalizma – de így is nagyon rendben van. És ezzel szemben mi mit tudunk felmutatni (i mean, ungarn)? 3D-s, absztrakt figurának álcázott számok kergetik egymást a ködös autópályán….tyűha, ettől aztán nagyon megijedt minden sofőr, aki valaha átlépte a megengedett sebességet.

magyaro: “Ne menj gyorsan, mert piktogrammá válsz! Vigyázzá’ na, érted?”

ír-minta: “Nagy sebesség, nagy para! Értve? Értve.”

—

Lovebytes 2007 · 1749 nappal ezelőtt

Minden, ami zene, film, művészet, design, etc..

2007. május 13-20.
Sheffield
UK

Idén a fő téma a processing, úgyhogy lehet előkészíteni a visine-s túracsomagot meg a replacement szivárványhártyát, mert garantált könnycsatorna-szárítás várható.

Részletes program itt.

—

HDM · 1751 nappal ezelőtt

egy ember: Humandrummachine…

egy másik: Dn’b élőben, egyedül..hihetetlen…

a harmadik: Ez a faszi egy kétlábon járó metronóm…

A többiek szóhoz sem jutottak..

—

Naoto Hattori · 1756 nappal ezelőtt

Beteg képek/printek a 37 éves japán művész, Naoto Hattori sámánbarlangjából. Konceptualista művészekkel túlzsúfolt kis világunkban felüdülés látni ezeket a gyermeki izgalommal összehozott munkákat.

—

Gyász · 1764 nappal ezelőtt

Kurt Vonnegut 1922-2007

A lehető legfeketébb feketehumor… Brilliáns… Párszáz nekrológ már biztosan megjelent róla ma, és valószínűleg többezer várható még.

Búcsúzzunk tőle egy idézetével:

Being a Humanist means trying to behave decently without expectation of rewards or punishment after you are dead.

Humanistának lenni annyi, mint megpróbálni rendesen viselkedni anélkül, hogy ezért a halálod után jutalmat vagy büntetést várnál.

— matya

Majd ha elefántok potyognak az égből! · 1782 nappal ezelőtt

Nem kell tovább várni. A Warner és az utómunka stúdiók legújabb remekében, a 300-ban, az eget elsötétítő nyílzápor mellett végre harci dumbók is aláhullnak és a digitális vért is bőségesen törölgethetjük szemeinkből, ha éppen erre vágyunk, de ne ragadjunk le az ilyen apró részleteknél, inkább készüljünk fel a retinánkat könnytelen merevgörcsbe fixáló, vizuális orgazmusra, többet ugyanis nem várhatunk (de nem is akarunk): a történelmi hűség 0, szokás szerint túlidealizált és -amerikanizált herok, ennek ellenére a mustsee.

Best trailer ever:

—

The Kilimanjaro Darkjazz Ensemble · 1787 nappal ezelőtt

Meditatív, esetenként poszt-rockba és a gerinc mentén, hátulról a szívbe markoló elektronikába torzuló mutans “jazz”. Durva seggrázás nem várható, ám az igazi audio-vizuális szabadesés garantált 03. 23-án a kanapén Merlinben (1052 Budapest, Gerlóczy u. 4.).

Egy kis ízelítő

—